(Esox lucius)
Származás, elterjedés, élettér
A csuka valamennyi édesvízünkben megtalálható, kivételt képez talán a hegyvidéki patakok hûvös vize, itt ugyanis nem találja meg életfeltételeit. Élõhelyén mindig szüksége van valamilyen fedezékre, búvóhelyre, innen támad lesbõl egyetlen gyors ugrással áldozatára. Folyóvizeken kedveli a növénnyel sûrûn benõtt partmenti részeket, ahol nincs ott szívesen báll a meder egyenetlenségeibe, vagy a partbiztosító kõrézsû mellé. Állóvizeken a vizet övezõ nádfal illetve a hínáros részek nyújtanak megfelelõ fedezéket a csukának, ahol a vízben él vízitök, vagy tündérrózsa, ammak a levelei alatt is szívesen tanyázik, továbbá, vízbe dõlt tartásokon is megtalálja a búvóhelyét. Mindig lesbõl támad, s mindig beáll a rejtekhelyére, kivételt képez az mikor a víz hõmérséklete csökken és a táplálékállatok a mélyebb vizekre húzódnak, ilyenkor a csuka korgó gyomorral követi õket, ilyenkor nincs megszokott leshelye, vándorol. Télen is táplálkozik, így a lék alól is kitûnõen horgászható.
Szaporodás egyedfejlődés
Ívása február-március körülre esik. Télen nem vermel, így a csuka lékből is horgászható. Kiválóan lát a vízben, szeme rendkívül érzékeny. Tápláléka vegyes, mindent elfogyaszt, ami a vízben él, mozog. Saját faját sem kíméli. Falánk ragadozó, áldozatára lesből, takarásból támad, rendkívül gyors, és nem hibázik. Szájából, kissé hátra, befelé hajló fogai közül gyakorlatilag nincs menekvés. A zsákmányhalat a farkánál kapja el, majd megforgatja a szájában, és fej felől nyeli el. Gyomornedve olyan erős, hogy a lenyelt acélhorgot is képes elbontani, megemészteni.
Kapási idõk:
A csuka legfontosabb érzékszerveinek egyike a szeme, így ebbõl kitûnik hogy nappali ragadozó. Elõfordul ugyan olya eset is mikor a sötétedés után, a harcsának szánt csalira rabol, de ez elenyészõ. érdemes naplót vezetni a vérbeli csukahorgászoknak, hogy a hal a nap melyik órájában kapott a horogra.
Sokéves tapasztalat szerint elmondható, hogy a hidegebb hónapokban a csukakapások a nap déli óráira tehetõ, ha jégen horgászunk nem is érdemes de. 10 óránál elõbb kimenni és du. 14 óránál tovább maradni. A nyári hónapokban viszont egészen más a helyzet, itt ugyanis a kifogott csukák zömmel a hajnali, reggeli és a késõ délutáni órákban kerülnek horogra. De nem lehet pontos idõpontot meghatározni, mivel nem lehet tudni, hogy épp a közelben lapuló csuka mikor éhezik meg.û
Az idõjárás is befolyásolja a csuka kapókedvét, borús esõs idõben egész nap kapásra bírható, sõt ilyenkor kedvezõ egy kis szél is. Az erõs szelet és a záporesõ a csuka takarásban vészeli át. Napsütéses idõben, fõleg nyáron csak a kora reggeli és a késõ esti órákban táplálkozik.
A vízállás változásaira is reagál, áradás elõtt pezsdüléskor fokozódik a kapókedve, az ár levonulása után visszahúzódik mélyebb vizekbe, ilyenkor csak pergetve lehet megfogni. Az áradás közben partszélen tartózkodik a kishalakat követi.

|