(Clarias gariepinus)

     Testformája leginkább a mi menyhalunkéhoz hasonlít, lapos feje testtömegéhez viszonyítva kisebb, mint más harcsáké. Vadon nálunk nem fordul elő, hiszen a tartósan 15 Celsius-fok alatti hőmérsékletet nem viseli el, esetleg olyan tavakban élhet meg, amelyeket termálvíz táplál.
Az intenzív haltermelő telepeken nevelt afrikai harcsa természetes vizekbe nem telepíthető, de horgásztavain igen gyakori lakója. Mivel általában nagy sűrűségben tartják különösebb nehézséget nem okoz a megfogása, akár ragadozó halakra alkalmazott módszerrel, akár gilisztával.
Jól viseli a víz hőmérsékletének emelkedését, és az ezzel járó oldott oxigén mennyiségének csökkenését is. Az afrikai harcsa kiegészítő légzőszervvel rendelkezik a kopoltyúja mellett és azzal képes a légkör oxigénjét hasznosítani, így melegebb napokon is kitűnően érzi magát tavainkban.
Az afrikai harcsát hivatalosan először 1984-ben hozták be hazánkba, és még napjainkban is csak tíz-tizenöt kisebb-nagyobb halgazdaságban tenyésztik. Innen indult hódító útjára és gyakorlatilag villámkarriert írt le a magyar horgászok körében.