Elterjedés, élőhely:

A busát Magyarországra az 1970-es évek elején importálták, azzal a céllal hogy a vizeinkben egyre nagyobb mértékben felszaporodott fitoplanktont fogyassza. Eredeti hazája Ázsia keleti része, Kína.

Magyarországon szinte minden álló és folyóvizünkben megtalálhatók állományai. A Balatonba és a Velencei tóba is betelepítették, napjainkban nagy gondot jelent a lehalászása, mivel a busák akár a delfinek átugrálnak a hálón. Nagyobb folyóinkban, a Tiszában , Dunában, Körösökben is szép számmal fordul elő, leggyakrabban erőművek alvizén gyűlik össze csoportosan. Többnyire a felszín felső harmadában tartózkodik, mivel itt a legtöbb a fito- ill. zooplankton. Gyakran látni amint a nagyobb busák csapatosan egészen közvetlenül a felszín alatt szűrik a vizet.

A busának két faja él hazánkban, a pettyes busa és a fehér busa, a különbség kettőjük között, hogy a pettyes busa mint neve is elárulja sötétszürke pettyekkel tarkított az oldalán, valamint a pettyes busának a szeme a fej alsó harmadában helyezkedik el, alsóállású. Táplálkozásukban is különböznek, amíg a fehérbusa csak és kizárólag növényi eredetű planktonikus élőlényeket (fitoplanktont) fogyaszt addig a fajtestvére egyaránt növényi és állati eredetű planktonokat is. Mindkét hal testfelépítése, erőteljes. Hátuk magas, úszóik nagyok és izmosak. Testét apró pikkelyek fedik, erős a nyálkatermelésük, ami részben a vízben való gyors haladást, illetve a betegségekkel való hatékony védekezést teszik lehetővé. Feje nagy és robosztus, szeme a fejéhez viszonyítva kicsi, szája viszont elég nagyra nyitható. Sokszor meg lehet figyelni amint a busák csapatostól szűrik a vizet, ilyenkor a szájuk teljesen nyitva van, és a kopoltyúréseken áramlik ki az átszűrt víz. 

Csak és kizárólag meleg, 22-25 celsius fokos vízben szaporodik, ikrája lebeg a víz felső harmadában. Magyarországon mesterségesen szaporítják, hogy az ívásra hipofízissel (agyalapi mirigy befecskendezése) késztetik az ikrák beérlelésére, és a hímeknél a tej képződésére. Növekedése táplálékban gazdag vizekben igen gyors, általában a harmadik év végére elérheti az 1 kg-os testtömeget. Kifejlett példányok testsúlya elérheti, sőt meghaladhatja az 50-60 kg-ot. Hazánkban fogott legnagyobb busa 62 kg, jelenleg világrekord.

Előzőekben már említettem, planktoevő mivoltát a busának. A fehér busa főleg zooplanktonokat (Chlorella, Euglena, ősszel a Nitzsia, Navicula , Ciclotella fajokat) fogyaszt. A pettyes busa főleg állati eredetű planktonokkal táplálkozik, de fogyaszt növényi apróállatokat is. Elsősorban Daphnia, Cyclops nauplius, Diatoma fajok jelentik fő táplálékát.